Oldal kiválasztása

Király borok Visegrádról

Üdvözlünk!

Isten hozott oldalunkon! Ha ismerősként érkeztél itt könnyen, egy helyen megtalálod amit keresel, ha még nem találkoztunk böngészd át az oldalakat és látogass meg minket Visegrádon! 

 

 

 

Pincészetünk ugyan első generációs, azonban a palackokban apa és fia munkája köszön vissza. Közös célunk a helyi értékteremtés, magas minőség létrehozása kompromisszumok nélkül.

illat, gyümölcsösség, tartalom

Boraink

Nagyapáink borászati tapasztalataira építkezve, a modern technológia segítségével valósítjuk meg elképzeléseinket. Célunk, hogy elegáns, gyümölcsös borokkal gazdagítsuk Visegrád értékeit.

élmény. hangulat. visegrád

Borkóstoló

Ott a legfinomabb a bor, ahol készül.

Várunk kóstolópincénkben, ahol az igényektől függően bemutatjuk borainkat, korábbi vagy éppen készülő tételeinket.

Előzetes bejelentkezés szükséges!

büszkeség.

Berliner Wine Trophy 2023

Aranyérem

Nagy az öröm nálunk: Cuvée White 2022 borunkat elreptettük Berlinbe és aranyéremmel tért haza Európa és a világ egyik legnagyobb boerversenyéről.

-Több, mint 8300 nevezett minta

-240 nemzetközi bírából álló zsűritag

 

múlt. történelem

Szőlő- és bortermelés Visegrádon

Visegrád bár ma nem mondanánk meg, ősi szőlőtermesztő vidék. Az első adatok a római korból származnak, a Gizella major-i római erőd feltárásánál számos szőlőművelési eszközt, tőke maradványt és szőlőmagot találtak, melyek a római borkultúrához köthető. Az archeobotanikai vizsgálatok alapján a római mg.-i szakirodalomból ismert apiana szőlőhöz tartozott, mely a mai sárgamuskotály rokonának feleltethető meg. Később a szőlő- és borkultúra felvirágzása Visegrád fénykorához az Anjou- Zsigmond- és Mátyás-korhoz köthető. A palotakert Zsigmond-kori kutjában szőlőmagokat, vesszöket, tőkedarabokat találtak. Az 1335-ös visegrádi kongresszus egyik gazdasági eredménye, a magyar távolsági kereskedelem támogatása, ennek a magyar borexportra is kedvező hatása volt. Csakhogy az akkori borfogyasztási méretekre legyen rálátásunk, a visegrádi királytalálkozón résztvevő lengyel Nagy Kázmér király ebédjére 1500 kenyeret és 180 hordó bort mértek ki. Ez az akkori űrmértékek alapján 10.000 litert tett ki, tudva, hogy a találkozó meddig tartott, csak ő és kísérete napi 170 liter bort fogyasztott. A török időkben a környék elhagyatottá vált, a 18.században betelepülő sváb telepesek élesztették újra a szőlőtermesztést. A 19.század közepére szinte minden ismert visegrádi történelmi színtéren gyönyörűen művelt szőlők álltak, a Sibrik dombon, a Várkertben, a Fekete-hegyen és a település körüli dombokon is. A termesztett fajták változatosak voltak, de ebben az időben a sauvignon blanc, ezerjó, semillon blanc, muscat ottonel és az olaszrizling voltak a fő fajták. A terület a Buda és vidéke borrégióhoz tartozott, a Dunakanyar egyéb településeivel egyetemben. A településhez tartozó mg.-i területek nagysága 210 ha volt, melyből 147 művelt szőlő volt. A virágzó szőlő kultúrának a filoxéra vész vetett véget majd, a 20.századi sikertelen és kis ütemű újratelepítések következményeként a szőlőtermelést fokozatosan felhagyták.

24 órán belül válaszolunk

Írj nekünk!